Miskolc 2024-ben visszatért korai hagyományaihoz, amikor három tagból álló névvel bíró polgármestert választott Tóth-Szántai József személyében. Mennyire ismerik a város első két vezetőjét: Losonczi Farkas Károlyt és Soltész Nagy Kálmánt?
Bárki megfigyelheti azt a különös hagyományt, amely Miskolc korai városvezetésében alakult ki – mintha csak íratlan szabály lett volna, hogy a város első számú vezetőjének három tagból álló névvel kell rendelkeznie, viccelődtek ezzel a XIX. század végén. A jelenségre már Hermán Ottó is felfigyelt, aki a képviselőház folyosóján egyszer csipkelődve kérdezte egy miskolci kollégájától: “Maguknál, Miskolcon rítus az, hogy mindig háromneves polgármesterüknek kell lennie?”
A város két meghatározó vezetője, Losonczi Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán valóban nem csak háromtagú nevükben, hanem a városért végzett munkájukban is osztoztak – mindketten kulcsszerepet játszottak abban, hogy Miskolc az alkotmányos éra helyreállítása után végre elindulhatott a fejlődés útján. Fel van tehát adva a lecke mai utódjának is.
A költői lelkületű szabadító: Losonczi Farkas Károly
Az alkotmányos élet helyreállításakor, 1867-ben a város polgárai Losonczi Farkas Károlyt választották meg főbírónak, aki 47 évesen, 26 éves jogi pályafutás után, a miskolci értelmiség jelöltjeként nyerte el tisztségét. A verseket is írogató jogász azonnal lendületes munkatempóval és nagyratörő – de ami fontosabb, kivitelezhető – tervekkel látott neki a város átalakításának.
Losonczi Farkas legnagyobb érdeme kétségkívül az volt, hogy megszabadította Miskolcot a diósgyőri koronauradalom évszázados szorításából. Az úrbéri terhek alól nyögő mezőváros felszabadítása 1877-re sikerült, ami az önállóság első lépése volt. Ennek érdekében okos gazdálkodással teremtette elő a szükséges forrásokat: bérbe adta a vásárjogot, kibérelte a fogyasztási adó beszedésének jogát, így biztosítva a város bevételeit.
Ez a pénzügyi szabadság tette lehetővé a mai városháza felépítését is, amely 1871-ben készült el, alig kilenc hónap alatt. Rövid 12 éves városvezetői pályafutása alatt Losonczi Farkas megalapozta a modern Miskolc létrejöttét: kijelölte a Népkert helyét, kiépíttette a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, kikövezette a Fő utcát, cementjárdákat létesített és gyárakat telepített a városba.
A költői vénával rendelkező jogász a kulturális és mindennapi élet apró részleteire is figyelt: ő alapította a Tűzoltó Egyletet, rendeleteket hozott az utcák tisztántartására, szabályozta a piac rendjét, elrendelte a kötelező kéményseprést – egyszóval minden fronton jelen volt.
Bár 1878-ban, mandátuma lejártakor a politikai élet viharai miatt váratlanul elvesztette a választást, érdemeit a város sokáig megőrizte emlékezetében. Kár, hogy ez az emlékezet az évek során megfakult – Losonczi Farkas tisztes szegénységben halt meg 1901-ben új otthonában, Nyíregyházán, miután a város pár évvel korábban még azt a szerény nyugdíjat sem szavazta meg neki, amit a legkiemelkedőbb tisztviselőinek szokott.
A mogorva városteremtő: Soltész Nagy Kálmán
Az 1878-as választáson Soltész Nagy Kálmán, a makacs természetű, de igazságos ember hírében álló vármegyei árvaszéki ülnök lett az új polgármester. Hivatalba lépése után alig egy hónappal olyan kihívással kellett szembenéznie, ami próbára tett volna bármilyen tapasztalt városvezetőt is: a Szinva és a Pece pusztító áradása egyetlen éjszaka alatt 698 házat döntött romba, több mint 1400-at megrongált, és 277 ember halálát okozta.
A katasztrófa azonban – ahogy a mondás tartja – lehetőséget is teremtett. Soltész Nagy férfias erővel állt a dolgok élére, és a mentési munkálatokat követően egy nagyszabású városfejlesztési programba kezdett. Állítólag egyszer meg is jegyezte, hogy “ha már hozzáfogott az árvíz a nagy romboláshoz, alaposabb munkát is végezhetett volna” – utalva arra, hogy sok roskatag épület még mindig ott csúfította a városképet.
A következő két évtizedben – hiszen Soltész Nagyot még kétszer újraválasztották, így összesen 23 évet töltött hivatalban – Miskolc gyakorlatilag újjászületett. Szabályozták a Szinvát és a Pecét, egymás után épültek az új középületek: a Kereskedelmi és Iparkamara székháza, a Városi Női Ipariskola, a gázgyár, laktanyák, iskolák, az Erzsébet fürdő, az igazságügyi palota, a Villanytelep, a Tiszai pályaudvar – mind-mind az ő elképzelései szerint.
A mogorva polgármester nem volt népszerűségkereső típus. Reggel korán már az utcákat járta, gyakran benyitott a portákra, hogy első kézből tájékozódjon a városlakók gondjairól – ami persze nem mindig aratott osztatlan sikert, különösen amikor ezen látogatások után új adónemek kerültek bevezetésre, mint a kutyaadó esete is mutatja.
A városi vezető mindenhová – sétáira az Avasra és hivatalába egyaránt – magával vitte hatalmas kutyáját. Egy alkalommal, amikor az adófelügyelő hivatalos ügyben látogatott el a polgármesterhez, a komondor váratlanul megtámadta a vendéget, akit csak nehezen tudtak kiszabadítani. Az eset után Soltész csupán annyit kérdezett látszólag udvariasan, hogy megharapta-e a kutya a hivatalnokot. Amikor a válasz nemleges volt, a polgármester mindössze annyit felelt: “Csodálom!” – ami finoman jelzi, hogy talán nem is bánta volna az ellenkezőjét.
A két városvezető közötti különbség talán a vezetési stílusukban ragadható meg legjobban: míg Losonczi Farkas a jogi alapok megteremtésében és a függetlenség kivívásában jeleskedett, addig Soltész Nagy a kézzelfogható városépítésben alkotott maradandót. Az egyik a költői lélek finomságával, a másik a vasakarat rendíthetetlenségével szolgálta ugyanazt a célt: Miskolc felemelkedését. Soltész Nagyról utcát is neveztek el a borsodi megyeszékhelyen.
Ez a kettős örökség végül 1909-ben érett be, amikor a város – többszöri próbálkozás után – végre elnyerte a törvényhatósági jogú városi rangot, ami véglegesítette Miskolc önállóságát. Persze ehhez kellett egy harmadik polgármester is, Szentpáli István, aki – érdekes módon – már csak kéttagú névvel is boldogult a városvezetésben. De ez már egy másik történet.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
